BTF2017: Arany dalai, Arany falai és az art déco budapesti csodái

(X) Azt hitted, példa nélküli, ahogyan a Most múlik pontosan vagy a Bulibáró szinte népdal lett? Hát nem: a ma kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztiválon megismerheted a folklorizálódás 21. században is élő jelenségének néhány izgalmas előzményét. És – ha már tavasz van – akár az utcán is folytathatod a művészetekben való megmerítkezést.

A 200 éve született Arany Jánosról kevesen tudják, hogy munkássága szorosan és több szállal is összefonódik a magyar népzenével és a népköltészettel: nemcsak, hogy ő állította össze a magyar művelődéstörténet egyik első népdalgyűjteményét és nemcsak, hogy sok versét inspirálták népdalok, de számos költeménye az ellenkező irányú utat is bejárta, népdallá vált, azaz folklorizálódott. A Hungarian FolkEmbassy koncertje ezt a folyamatot illusztrálja: az Arany János Emlékév eseményeként április 6-án sorra kerülő koncerten a zenekar a költő verseit és az azokkal kölcsönhatásban lévő népköltészeti rétegeket széki, kalotaszegi és dávodi dallamok segítségével mutatja be.

És ha már Arany: mindenkinek megvan A walesi bárdok? Szinte abszurd, de az ötszáz ellenálló lemészárlásáról szóló Arany-versnek köszönhetően sokáig többen ismerték ezt a történetet Magyarországon, mint Walesben. De 2012-ben valami megváltozott: a magyar nyelvű hőskölteményből ekkor komponált kantátát az egyik jelentős kortárs brit, közelebbről walesi zeneszerző, Karl Jenkins, amelyet azután nemcsak Budapesten és Wales-ben mutattak be, de azóta Amerikában is nagy sikerrel játszottak. És hogy kerek legyen a történet: a klasszikus magyar költőt nemrég posztumusz díszpolgárrá is avatta Eric Fairbrother, a balladában megörökített walesi település, Montgomery polgármestere. És hogy hogyan kapcsolódik ez a sztori a BTF-hez? A walesi bárdokat és 11 másik Arany-költeményt is meghallgathatsz április 3. és 23. között a Budapest két pontján, a Károlyi utcában, a Petőfi Irodalmi Múzeumnál és az Erzsébet téren, az Akváriumnál elhelyezett köztéri installációkon, a speciális dizájnnal ellátott úgynevezett hangos falakon keresztül, így köszöntve az Arany200 elnevezésű ünnepi sorozatot. Három kiváló színész, Molnár Piroska, László Zsolt és Mészáros Béla mondta fel a verseket, amelyeket az irodalmi hangos falaknál saját fülhallgatója segítségével bárki bármennyiszer díjmentesen meghallgathat.

És ha már az utcán vagy: nemcsak hallgatózni, de nézelődni is érdemes, hiszen kevés nagyvárost jellemez Budapesténél változatosabb építészeti arculat, magyarul nem sok helyen láthatsz ennyiféle – és ennyire szép –házat, mint itt. Ebből a gondolatból született meg a #felafejjelbudapest elnevezésű társadalmi és építészeti projekt, illetve a #felafejjelbudapest hashtag is, amely már régóta terjed a közösségi oldalakon; használatával bárki feltöltheti saját képeit Budapest épületeiről például az Instagramra. A projekt tavaly, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon debütált, akkor a téma a szecesszió volt, idén április 3. és 23. között pedig tizenöt belvárosi art déco épület előtt (a teljes lista ITT) bukkanhatunk kültéri matricákon közölt ismertetőkre: megtudhatjuk, ki tervezte a házat, mikor épült és melyik korstílust képviseli.

A március 31. és április 23. között zajló Budapest Tavaszi Fesztivál további programjai ITT BÖNGÉSZHETŐK.

A 2017-es BTF beharangozó szpotja:

 És a #felafejjelbudapest tavalyi akciója: