A norvég minta – Oslo World Music Festival

A magyar popzene a sokféle sötét zeneipari számadat ellenére egészen biztató állapotban van. Vagy legalábbis olyan töltekezési fázisban, amikor éppen nagy hasznára lehet egy pozitív példa. Abból pedig bőven akad Norvégiában, Oslóban, ahol egy világzenei fesztiválon jártunk és sok más mellett láttuk a nyitóképen is látható Positive People vigyorgásra késztető koncertjét. Meg bepillantottunk a norvég zeneipar bizonyos szegleteibe. A 48. Recorder magazinban megjelent cikk következik, de a norvég mintában hamarosan további interjúnkban is foglalkozunk.

A világ zenéje Oslóban

Oslóban a világ összes multikulturális nagyvárosához hasonlóan folyamatosan szól a világ zenéje. Elég csak gyalog megközelíteni egy külvárosi koncerthelyet, átkelni egy kajáldákkal teli arab városrészen, hogy ötméterenként másféle keleti zene hangosodjon fel – mindez hóesésben, elég szürreális élmény. Másnap egy ötéves korában Norvégiába került kenyai mc-énekessel (Stella Mwangival, aki Norvégiát képviselte a 2011-es Eurovíziós Dalversenyen), annak testérével és egy kongói rapperrel (utóbbiak együtt az African Sunz hiphopzenekar) beszélgetek, akiknek Positive People triója az Oslo World Music fesztiválon debütált – jamaicai dancehall-lal és roots reggae-vel. A világ éppen nagy változások közben van, de talán még inkább azok előtt áll, Oslóban egy lehetséges jövőverzió bontakozik ki, ahol többnyire békében él egymás mellett számos kultúra.

A SZÁMIK ZENÉJE, A JOJKA IS FÓKUSZBAN VOLT OSLÓBAN.

Fesztiváltapasztalat

Norvégia a világ egyik legdrágább országa, fővárosa, Oslo ugyanez a városok között. Ennek azonban ezen a fesztiválon maximum akkor van jelentősége, ha az ember empátiagyakorlaton kapja magát a szupermarketben: sokaknak pontosan ilyen érzés nap mint nap azon gondolkozni, hogy megengedhetem-e magamnak ezt a joghurtot vagy fél liter kakaót. Merthogy közben a közel egyhetes fesztivál szépen rendszerezett konferenciaprogramjában szinte az összes helyszínen szolgálnak fel teát és valamilyen harapnivalót. A műsorban aktuális témák követik egymást: a nők helyzete a zenében, diktatúrákban betiltott dalok, nemzeti identitás exportálása. Ha valamit érhet kritika, az csak az esti koncertek gyakori egymásra szervezése, túl sok ígéretes dologról lehet így lemaradni. De persze rengeteg az élmény is: a libanoni, nyíltan meleg frontemberrel kiálló és erősen politikus, Izraelben, Egyiptomban is szupernépszerű Mashrou’ Leila elektrós indiepopba kever helyi ízt, a portugál Carminho a fado jövőbeli nagy sztárja lehet, a norvég Moddi egy szimfonikus zenekarral (és a legnagyobb norvég világzenei sztárénekes, Mari Boine támogatásával - lásd a fenti képen) vezet elő izgalmasan a világ minden feléről betiltott dalokat, vagy éppen a helyi jojka-est, az északi sámánzene, amit az októberi Recorderben részletesen bemutattunk (és akkor a már Budapesten is megfordult további sztárokról nem is szólok: Cheik Lô, Salif Keita, Noura Mint Seymali, Omar Souleyman).

Zeneipar Norvégiában

Ugyan Norvégia területre óriási, lakosságra azonban csak fele Magyarországnak, de persze a popzenében így is a világ élvonalához közelít és itt nemcsak az a-hára, a Röyksoppra, Annie-re, Lindstrømék nu-discójára, a norvég black metálra vagy a kortárs jazzre kell gondolni, hanem a rengeteg popproducerre (a Stargate csapattól Espen Lindig), akik Beyoncétól Rihannáig világsztároknak szereznek zenét. Az alapok tehát erősek, de a Music Norway nevű – világszinten is példaértékű – helyi exportiroda így is hatalmas apparátussal dolgozik azon, hogy az ország zenei megítélése jó legyen, hogy minél több norvég előadó találjon magának közönséget külföldön, és hogy az állami finanszírozású intézmény ezt olyan ügyesen csinálja, hogy a visszafolyó jogdíjakból profitot is termeljen. Itt a támogatás tehát nem egy-egy turnéra, lemezre elfolyt pénz, hanem szigorúan el kell vele számolni, folyamatosan bizonyítani kell, hogy megéri a befektetés. A másik erős vár, az NRK, azaz a norvég rádió, amely szintén figyelemreméltó és úttörő módon működik (például 2017-ben a világon elsőként fog teljesen átállni FM-sugárzásról digitális műsorközlésre, mert az negyedannyiba kerül – a világ meg minden bizonnyal követni fogja ezt a mintát is). Az állami rádiónak három fő csatornája és tizenegy specializált alcsatornája van, ezek közül az NRK P3 a fiataloknak szóló – egész nap nívós popzenével, kulturális és egészségügyi programokkal (a norvég közszolgálat ugye ebben is példamutató). Na meg egy óriási népszerűségnek örvendő, évtizedek óta programon lévő világzenei műsorral, a Jungeltelegrafennel. Arne Berg és Sigbjørn Nedland műsorvezetők (a fenti képen) hatása nemcsak a fesztiválról élőben jelentkező adás teltházakor érezhető, de a szintén tömött esti koncerteken úgyszintén. Ilyen az, amikor az évtizedes, tudatos munka sikere szemmel látható: minden olajozott, mindenki boldog.

Dömötör Endre
fotó: Jonathan Vivaas Kise / Oslo World Music (Positive People és Moddi Mari Boine-nal)
Bilge Oner / Oslo World Music (az NRK világzenei műsorvezetőiről)