Pure Bathing Culture: Pray For Rain (lemezkritika)

A Beach House nem is olyan távoli rokonzenekarént indult Pure Bathing Culture fiú-lány szintis-gitáros duó második albumán is éteri, elvágyódó, ábrándos zenét játszik, és bár továbbra sem bizsergetően eredetiek, de ezúttal is kellő érdekesek – mondjuk egy lusta vasárnap délutánhoz.

Kiadó: Partisan Records / Memphis Industries

Megjelenés: 2015. október 23.

Stílus: dreampop

Kulcsdal: The Tower

Egyszerre aktuális és jelen idejű, ugyanakkor referenciális, a nyolcvanas évek szofisztikált, mélyebb popzenéire visszautaló az második nagylemezét idén megjelentető portlandi csaj-pasi-duó, a Pure Bathing Culture világa (az ábrándosabb Moon Tides debüt 2013-as). A St. Vincent producerével elkészített, diszkrét elektronikát és elszállós gitárokat keresztező Pray For Rainről egyszerre juthat eszünkbe a csillámló zajfüggönybe burkolózó Beach House vagy a perfektpopos csupalány HAIM és – ami az említett referenciákat illeti – a Cocteau Twins, a Eurythmics, az Everything But The Girl, sőt még a nyolcvanas évekbeli Fleetwood Mac is.

8/10

Németh Róbert

DREAMPOP KISOKOSUNKBAN IS SZEREPEL A PURE BATHING CULTURE.

a lemez: 

a címadó dal videója: