Miről szól a dal? – A világzenei dalok tipológiája (2. rész)

2014.12.26. 18:12, rerecorder

fatoumawa_d.jpg

Ha szakmai társaságban végeláthatatlan és terméketlen vitát akartok kezdeményezni, van egy biztos recept: foglaljatok állást abban a kérdésben, hogy mi a világzene. Vagy éppen mi nem. A hatás biztosan nem marad el. Veszélyesen közel húzok el a rettegett téma mellett, amikor azt mondom: a világzene egyik megkülönböztető jegye, hogy a dal mögötti történet, személyes vagy társadalmi kontextus majdnem olyan fontos, mint maga a zene. De miről szólnak a világdalok? Olcsó, de szórakoztató áttekintés, tizenkét daltéma mentén – a szerelemtől az ünnepekig tartó első rész utáni folytatásban a vallástól a családon át univerzumig szólnak a dalok. Weyer Balázs írása.

Társadalom

Hát ebbe aztán rengeteg minden belefér. A világzene általában szociálisan érzékeny, egyszerre ünnepli a kulturális hagyományokat (hiszen azokból építkezik) és a társadalmi egyenlőséget, a természetet és a progressziót. Ezt a szerepet a modern korban is betölti a világzene, de azért van, ahol nagyobb tétre megy a játék. A Boloko körülmetélést jelent – Fatoumata Diawara Maliból a kötelező női körülmetélés máig élő hagyománya ellen énekel.

Példa Fatoumata Diawara: Boloko


VILÁGRECORDER ROVATUNK KORÁBBI CIKKEI A BALTIKUM, PUGLIA, KATALÓNIA ZENÉJÉBE VEZETTEK BE.


Vallás

malawi-mouse-boys-013_1.jpgAhány vallásnak ahány változata, és még sokszor annyi dal: ahogy a tág értelemben vett, minden természetfelettire kiterjedő értelemben a vallás az egyik legrégebbi közösségképző erő, úgy a népzenékben is ez az egyik legerősebb téma. Ez persze nagyon sokszor érintkezik más témákkal: ünnepekkel, a természettel, a családdal, a társadalommal, politikával. Csaknem mindegyik feltűnik a Malawi Mouse Boys keresztény gospeljének esetében. Malawiban, amely a világ egyik legszegényebb országa, II. János Pál pápa 1989-es látogatása örökre megváltoztatta az ország zenei életét. Addig az autoriter berendezkedésű országban hivatalos keretek között nemigen találkozhatott könnyűzenével a lakosság, mert a média nem sugárzott ilyesmit. A pápa látogatására készülve azonban a vallásos gospel megjelenhetett a rádiókban és pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert, mint a legmenőbb popzenék a világ többi részén. Utána keveredett a helyi zenei hagyományokkal, elsősorban a kwela nevű műfajjal. A Malawi Mouse Boys tagjai az út mentén ácsorogtak és énekeltek, várva, hogy eladhassanak egy üveg vizet az óránként arra járó pár autósnak, az autók közötti szünetekben pedig zenéltek. Egy amerikai muzikológus is megállt nekik és ott helyben, a laptopjával rögzített egy lemeznyi anyagot tőlük, ami gospel, de a szub-szaharai felelgetős szerkezetben felépítve. A Cuyenda Ndi Jesu azt jelenti, hogy „Jézussal tartok”.

Példa Malawi Mouse Boys: Cuyenda Ndi Jesu



hectorlavoe.jpgZene

Hát igen, a zene nagyon sokszor szól saját magáról, de ez nem csak a világzene sajátja. Hányszor énekelnek a rock and rollban a rock and rollról, de elvégre a festészetben is elég nagy az önarcképek aránya, nem kell ezt szégyellni. Az AIDS-ben fiatalon elhunyt Puerto Rico-i salsaénekes (a salsa-életforma akkoriban nem volt harmonikusabb a rock and roll-életformánál), a nagyon magas hangú Héctor Lavoe ikonikus dala az El Cantante (Az énekes), ami elsősorban saját magáról, az éneklésről szól.

Példa Héctor Lavoe: El Cantante


Univerzum

umalali_thegarifunawomensproject_press_resolution_1.jpgEz a kategória még a többinél is tágabb. Születés, halál, Hold, Nap, csillagok, galaxis – az ember gyakran énekelt a számára felfoghatatlan jelenségekről. A közép-amerikai, több országban szétszórtan élő, összesen 300 ezres fekete garifuna kisebbség kultúrájában a kettő egy: a szülést úgy mondják, hogy „leszállt a nap rám” – ezt jelenti a belize-i Umalali dalának címe (Yündüya Weyu). Viszonylag vidámnak hat ez a dal, pedig elég fájdalmas, egy négy napon át húzódó vajúdás története. „Miért teszed ezt anyáddal, Goyito?” – kérdezi benne a gyermekét az anya és közben a Napot is vádolja, amiért ennyi fájdalmat ró rá, hiszen a szülés és a Nap összefüggnek a garifuna kultúrában.

Példa Umalali: Yündüya Weyu

 

peret_2.jpg
Tánc

Ebben nincs semmi váratlan, a twisttől a hully gullyn át a swingig minden tánczene elég sokat beszélt saját magáról. Igazság szerint ez a kategória alig más, mint a zenéről szóló, de halvány különbség mégis van. A zenéről inkább befelé fordulva, a táncról viszont mindig extrovertáltan, a bulira koncentrálva szólnak ezek a dalok. A lehetséges példák száma nagyjából végtelen, most álljon itt a katalán rumba-énekes, Peret egyik dala, a Yo Soy La Rumba, megemlékezve a műfaj nemrég elhunyt nagy öregjéről, aki ebben a számban a fiatalabb generációhoz tartozó, de mára feloszlott Dusminguettel játszik.

Példa Dusminguet/Peret: Yo Soy La Rumba


Család

És végül megint egy nagyon régi téma, amelyet sokfelől lehet megfogni: a dinasztikus zenészcsaládok szempontjából, de az anya-gyermek viszony vagy a testvéri viszony felől, a szülők által elrendezett házasságok felől is. A példa, amit hozunk, érdekes kivételként a családon belüli erőszakról szól, pedig elég régi bolgár-trák népdalról van szó. Benne az anya arra panaszkodik már felnőtt fiának, hogy nem tudja tovább elviselni férje, a fiú apjának folytonos haragját és agresszióját és fél, hogy nem éri meg, hogy unokái legyenek.

Példa: Binka Dobreva: Daniova mama


Weyer Balázs


és egy további playlistben mind a hat fenti téma három-három dallal - a cikkben szereplő sorrendben: 

 

 

https://recorder.blog.hu/2014/12/26/mirol_szol_a_dal_a_vilagzenei_dalok_tipologiaja_2_resz
Miről szól a dal? – A világzenei dalok tipológiája (2. rész)
süti beállítások módosítása