Felavatta az új Akváriumot a Magashegyi Underground – koncertbeszámoló és fotógaléria

Hosszas átalakítási munkák után március 30-án átadták az új Akváriumot a felújított Erzsébet térrel együtt. A nyitóprodukció nem egy hagyományos Magashegyi Underground-buli volt, hanem egy úgynevezett Szimfonikus Remix, amellyel már korábban is találkozhattak az érdeklődők három teltházas MüPa-koncert során. A tegnap esti előadás így egyfajta ráadásként szolgált a zenekar elmúlt nyáron megjelent lemezének a DVD-mellékletén is megörökített korábbi szimfonikus koncertekhez.

A klub belsejében már kora estétől álltak a sorok, ugyanis egy később bevezetett módosítás értelmében egy forintért lehetett jegyet váltani a koncertre, így aki nagyon korán vásárolt teljes árú belépőt, a helyszínen kapta vissza a vételárat. A viszonylag pontos kezdés kellemes meglepetés volt, sokakat váratlanul is ért, ugyanis fél tízig folyamatosan érkeztek emberek a viccesen NagyHall névre keresztelt, 1500 fős nagyterembe.

Magashegyiek a föld alatt

Az instrumentális intro után vegyesen következtek a két nagylemez és a formáció által kiadott további két EP dalai, amelyek egymás után vonultattak fel ugráló, közösen éneklős szerzeményeket, valamint andalító, meghitt pillanatokat is. A szimfonikus szekció (Harmónia Garden Orchestra) mellett egyébként színpadra állt (vagy ült) még a zenekarral a Talamba Ütőegyüttes és a Discantus Énekegyüttes is, így közel ötven fő zenélt együtt.  A középszekcióban megérkezett az előre bejelentett vendég is: a 30Y-frontember Beck Zoli lépett színpadra akusztikus gitárral a kezében, aki három dal erejéig szállt be a produkcióba. Nyitásként Bocskor Bíborkával duóban előadták Cseh Tamás Csönded vagyok című klasszikusát, majd visszatért a zenekar és a tavalyi Magashegyi Underground-lemez címadó dala, illetve a Zolival közösen jegyzett és megfilmesített Árnyékok című darab hangzott el. A folytatásban ismét MU-slágerek következtek, majd a ráadásban elhangzott a közönségkedvenc Szeplős váll is, a koncertet pedig a Zöld erdőben zárta.

MAGASHEGYI UNDERGROUND-INTERJÚ A LEGUTÓBBI LEMEZRŐL.

Az esemény egyértelmű erőssége a szimfonikus hangszerelés volt, ami Subicz Gábor, a Pannonia Allstars Ska Orchestra trombitásának és Grünvald László, a Talamba Ütőegyüttes tagjának munkája. Grünvald mindezen túl karmesterként is jelen volt az este folyamán. Gyengeség is volt sajnos: a dallistában hirtelenek voltak a váltások, egyszer tombolás van, majd merengés. Túl sok ilyen váltás volt, így nem éreztem a felépítettséget, az ívet.

A másik problémám a hangzással volt. Bármennyire is szép lett az új Akvárium (mert tényleg az lett), sajnos nem úgy szólt, amiről álmodik az ember. Lássuk be: egy földfelszín alatti, mélygarázsnak tervezett betongödörben nem könnyű jó hangzást varázsolni.

Funkcióit tekintve azonban remek lett a klub, a NagyHall levegőztetése kiváló, egyáltalán nem volt fülledt és meleg, a karzat pedig nyugodt környezetet biztosíthat azok számára, akik nem szeretnek a tömegben állni. A terem mellett hamarosan koncerttel is debütál a KisHall, így egy újabb olyan helyszínnel bővül Budapest, ahol két különálló helyiségben lehet zavartalanul zenei programokat bonyolítani. Nézzétek meg ti is.

beszámoló és fotók: Reszegi László