Divat&magyar: Sandor Lakatos

2013.12.12. 17:03, Frontrecorder

sandorlakatos.jpg

A hazai férfiruha márkák közül a Sandor Lakatos Menswear zárta a legfigyelemreméltóbb évet 2013-ban, hiszen szerepelt az olasz Vogue magazinban, aminél aligha van nagyobb elismerés a divatsajtóban, illetve sikerült tőkeerős befektetőt találnia, aminek köszönhetően üzletileg is komolyabb perspektívák nyílhatnak meg előtte. A 2005 óta működő márka névadó alapítójával, a saját kollekcióihoz szinte kizárólag fekete-fehér öltözékeket kreáló Lakatos Sándorral beszélgettünk.

sl1.jpg

- Foglald össze Lakatos Sándor és a Sandor Lakatos eddigi történetét!

- Magamtól kezdtem el érdeklődni a ruhakészítés iránt, bár nyilván az rásegített erre, hogy nagymamáméknak Tatabányán van egy nagyobb varrodájuk. Otthon nem erőltették, én akartam gyerekkoromtól ezzel foglalkozni. Eredetileg női ruha készítő a végzettségem, ezt tanultam, csináltam is néhányat, a páromnak meg ismerősöknek, de a férfidivat izgatott. Egyébként annyian kérdezték, hogy miért nem tervezek női ruhát, hogy arra jutottam, lehet, hogy  a következő férfikollekcióm után csinálok egy női kapszulakollekciót. Visszatérve a történethez, szerintem minden divattervező alapvetően magára tervez, nálam is úgy kezdődött, hogy először magamra kezdtem el varrni, aztán barátoknak,  majd jöttek a megrendelések. Húszévesen kimentem Londonba, mert még nem tudtam eldönteni, hogy ezen a pályán belül melyik irányt választom, divatházhoz menjek-e vagy csináljak meg a saját márkám. Az előbbi verzió nem jött össze – volt ugyan kisebb projekt keretében egy kollekció, amit terveztem -, úgyhogy eldöntöttem, hogy hazajövök és elindítom a saját brandet. Ez 2005-ben volt. Az első években csak megrendelésre dolgoztam, de már ezek a ruhák is Sandor Lakatos címkével készültek, az első saját kollekciómmal 2008-ban jöttem ki. Egész sok ruhát kértek fotózásokra, terjedt a név, és közben én is megismerkedtem mindenkivel a budapesti divatéletben. A Váci utcán béreltem egy lakást, ott volt a showroom. 2009-ben sima turistavízummal kimentem három hónapra New Yorkba, elsősorban hogy kapcsolatokat szerezzek, amit sikerült is. Miután hazajöttem, egy ideig Tatabányán dolgoztam, aztán költözött a Sandor Lakatos ide az Andrássyra, másfél éve. Párhuzamosan készítek ruhákat megrendelésre és dolgozom a kollekcióimon, ami számomra a munka mellé a grátisz. A saját magam ura vagyok, így jóval könnyebben és rugalmasabban tudom beosztani az időmet.

- A márka gyakorlatilag te vagy egy személyben?

- A ruhákat én tervezem és a kivitelezésben is részt veszek. Egészen a legutóbbi kollekcióig a-tól z-ig én csináltam mindent, a varrást is. Mert ugye Magyarországon vagyunk, és itt értenünk kell mindenhez. Lehet, hogy így sokkal nehezebb volt, de szerintem emiatt előrébb is vagyunk. Rajzolni nem nagyon tudok, úgyhogy amit kitalálok, azt rögtön a szabásmintára csinálom meg, és utána vágom bele az anyagba. A fejemben összeáll, hogy mit hogyan szeretnék, és azt is tudom, hogyan lehet megcsinálni. Tudom, hogy a varrásnál mit hogyan kell majd hajtani, vasalni, vagy az anyagokra, ha ránézek, egyből tudom, azon kívül, hogy tetszik-e vagy sem, hogy abból mit fogok csinálni, mit mivel használok majd. Összességében, arra törekszem, hogy a lehető legjobb technológiákkal és a legjobb minőségű – külföldről: Olaszországból, Németországból vagy éppen Svédországból behozott - anyagokkal dolgozzak

sl2.jpg

- Figyeled a férfi divattervezőket, divattrendeket?

- Nem, mindig a magam feje után mentem. Direkt nem szoktam nézni más tervezőknek a munkáit, mert nem akarom, hogy befolyásoljanak. Örülök, hogy nem jártam a MOME-ra vagy hasonló iskolába, mert az lehet, hogy elvitt volna más irányba. Szerintem ez a dolog vagy megvan benned, vagy nincs, ezt tanítani nem lehet, csak zsigerből művelni. Az én stílusom is régóta kiforrott.

- Te hogyan jellemeznéd a saját stílusod?

- Elegáns, extravagáns, fiatalos, vagány. Szerintem nem extrém, inkább minimál, letisztult, és fontos, hogy legyen benne valami humor, játékosság, vagy a funkcióban egy elem, ami különlegessé teszi az adott ruhadarabot. Hülye szó, hogy szexi, de ez is benne van, és valamennyire bevállalós is, például a mély pólókivágásokkal, hiszen nem mindenki jár ilyenben, és nem is mindenkinek áll jól.

- Ha nem a divat, akkor mi inspirál: film, zene, képzőművészet?

- Nullától huszonnégyig tornázik az agyam az ötleteken, hogy mit hogyan kellene csinálni, szóval gyakorlatilag saját magamból merítek. Van, hogy nem alszom éjjelente, hanem új  ruhákat vizualizálok a fejemben. A zene olyan szempontból inspirál, hogy nincsen munka zene nélkül, mindig szól valami. Ha jó a zene, akkor jó közérzetem, jó érzések járnak át, amikből jöhetnek jó ötletek. Zenében nekem amúgy a synth wave, a cold wave és ez a vonal a szívem csücske, ami itthon nem annyira elterjedt. Lehet, hogy ez valamennyire benne van a ruháimban, nem tudom.

- A te ruháidban viszont több hazai dj és zenész is "benne van”.

- Igen. A dj-k közül Coyote (a lenti képen - a szerk.) kap tőlem ruhákat fellépésekhez, ő a 2012-13-as kampányfotókon is szerepel, aztán SanFrancisoBeatnek és Hot X-nek is szoktam adni cuccokat, velük jó a kapcsolat és gyakran találkozunk az éjszakában. Legutóbb az All In Records brigádnak csináltam pólókat. A zenekarok közül a NEO, a Hangmás, a 30Y, a színészek közül Nagy Ervin aki így hirtelen eszembe jut, hogy kapott tőlem ruhát.

coyote.jpg

- A saját kollekcióidnál miért csak fekete-fehérben tervezel?

- Alapból nem szeretem a színeket. A tavalyiban volt két színes zakó, mert tetszett az a képregényes stílus. Ha találok olyan színes anyagot, ami nagyon megfog, akkor biztosan csinálok belőle egy-egy öltözéket. Lehet, hogy pár év múlva lesz ilyen kollekcióm. Amúgy pedig a feketének mennyi változata van. 

- Az olasz Vogue-nál ők figyeltek fel rád vagy te nyomultál? 

-  Az az én magánkontaktjaimból jött. A Vogue-ot kimondottan nagyon akartam, mert annál tovább nincs fentebb. Már az 2011-es kollekció kampányát is átküldtem nekik, amire azt írták, hogy nagyon jó, majd értesítsem őket a következő kollekcióról. Vártak, nyitva hagyták a kaput, aztán a 2012-esre mondták azt, hogy ezt lehozzák. Az a vicces az egészben, hogy nem tudták, mennyire egyszemélyes történet ez az egész - akkor még nem volt meg a befektető -, de ránéznek a szájtra és azt gondolták, hű, ez milyen komoly brand.

- Miért itthon, miért nem külföldön?

- Voltam már sok helyen, láttam és mutattak sok mindent, én is mutattam dolgokat, de úgy vagyok ezzel, ha az ember megtalálja az egyensúlyát itthon, akkor nem kell külföldre menni. Sehol sincs kolbászból a kerítés.

- Mi a véleményed a magyar férfiak öltözködéséről?

- Alapvetően nem az öltözködési stílussal van baj, hanem a szemléletmóddal; nem kellene annyit egymással foglalkozni, mindenki öltözzön bátran úgy, ahogy saját maga szeretne. Ha az emberek ezzel a felfogással élnének, sokkal boldogabb lenne mindenki.

- Az, hogy most már mögötted áll egy privát befektető, milyen távlatokat nyitott meg a márka előtt, mik a következő célok?

- Itthon már kiterjedt vevőköröm van, folyamatosak a megrendelések, eljött az az idő, hogy szintet lépjünk és nemzetközi vizekre evezzünk; kimenni a nagy vásárokra, boltokat találjunk. Másfél-két év kell, hogy ez beinduljon, de bízunk magunkban és szeretnénk már előbb eredményeket elérni. Egy bolt máris van, ez Dubaiban nyílik, oda most küldjük ki a ruhákat. Eddig mindenből egy-egy darab volt, most viszont beindul a sorozatgyártás. Nincs lefektetve üzleti terv, csak dolgozunk keményen.

sl3.jpg
Fotók: Dobos Tamás

https://recorder.blog.hu/2013/12/12/divat_magyar_sandor_lakatos
Divat&magyar: Sandor Lakatos
süti beállítások módosítása