"Mindig jönnek, hogy hallgatókat kérjenek tőlünk" - Réz György (Majdnem Híres Rocksuli)

(X) Öt évvel ezelőtt a hazai zeneipar helyzetének javítását, változtatását tűzték ki célul a Majdnem Híres Rocksuli alapítói. Ma körülbelül negyven volt diákjuk tevékenykedik a zeneiparban, a változások lassan, de elindultak, a könnyűzenei menedzser szakmát ma már hivatalosan is jegyzi a magyar állam. Emellett új képzések is felbukkantak, egyre tudatosabbak, szakszerűbbek a zenei színtéren dolgozók. Réz Györggyel, a Majdnem Híres Rocksuli egyik alapítójával beszélgettünk.

- Hogyan indítottátok útjára öt éve a Majdnem Híres képzést? Hogy jött az ötlet, mi volt a koncepció?

- 2005-ben jött az ötlet, amikor a PANKKK program alapítói között voltunk. Ez a program a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért néven futott és neves magyar zenészek, koncerthely üzemeltetők, menedzserek hozták létre, melynek az volt a lényege, hogy a magyar kultúra része legyen a magyar könnyűzene.  Mi vittük az oktatási szekciót, ami soha nem kapott pénzt, mert nem jutott rá. Pár évig próbálkoztunk vele, lobbiztunk érte, de egy idő után azt mondtuk, hogy jó, ebből elég, akkor megcsináljuk mi, civil szervezetként, nonprofit alapon és ennek működnie kell úgyis, hogy nem kap támogatást. Így el is indítottunk 2008-ban egy "pilot” képzést, hogy megnézzük, egyáltalán érdekli-e az embereket és működik-e az a koncepció, amit elgondoltunk benne. Végül annyira jól működött és annyira sok jelentkező volt, hogy úgy döntöttünk, hivatalosabb alapra helyezzük.

Érdekes módon, amikor már megvolt a képzés, akkor jöttek, hogy támogatnának is, mert látták, hogy van valami. De rájöttünk időközben, hogy igazából ez is egy útja ennek, mert katalizálja az erről való közbeszédet; több mint hatvan ember végzett nálunk, tehát ők beszélnek róla és továbbadják, hogy ezt lehet tanítani, ezt lehet tanulni. Ez a közbeszéd tulajdonképpen elindított egy folyamatot, hiszen az utóbbi két évben elindultak más képzések is, mert mindenki látta, hogy ez érdekli az embereket, van értelme ezt tanítani. Igazából emellett mi mindig két okkal érveltünk: egyrészt, van egy gazdasági oka, mert ha a megszerzett tudással pénzt termel magának és a társadalomnak az illető, akkor adott esetben már érdemes oktatni, másrészt pedig a kultúra és a nemzeti kultúra egy kohéziót teremt, tehát ha nagyon sok embert elér egy kulturális termék, akkor azzal érdemes foglalkozni, mert annak a minősége egyáltalán nem mindegy.

Takács Zoltán Jappán előad a Majdnem Híres Rocksuliban:

- Egyetemi képzések is érdeklődtek az MHRS után. Van róla valami hír, hogy ezt beveszik valamelyik képzésbe?

- Kapcsolatban állunk több főiskolával és egyetemmel is, ezek még szervezés alatt vannak, ami lehetséges volt, az nekünk túl kicsi szelet lett volna az egyetemi életből. Lényegében előadásokat lehetett volna tartani, minimál kreditpontért, de úgy érezzük, hogy annak azért kevés a hatása. De mások is elindultak ezen az úton: van zenei képzés a Corvinuson, meg Pécsen is a Zenélő Egyetem. Tehát ezek nem baj, ha szervesülnek. Igazából mi arra álltunk rá, hogy hálózatot építsünk és gyakorlati tudást is adjunk át, ezt pedig az egyetemen szinte lehetetlen. Én azt gondolom, még három-négy évnek minimum el kell telnie, hogy egyetemi szinten is tényleg komolyan vegyék, szervesen illeszkedjen a felsőoktatásba és minden egyetemi vezető számoljon is vele, vagy hogy egyáltalán tudják az emberek, hogy van ilyen.

Azt tudni kell, hogy Magyarországon a zeneiparban dolgozni egy kicsit paradox dolog. Egyrészt nagyon népszerű a showbiznisz: bemenni a backstage-be egy fesztiválon eleinte nagyon izgalmas. Másrészt viszont az "újoncok" szembesülnek azzal, hogy nagyon kevés pénz van a magyar könnyűzenében, nagyon nehezen tart el. Tehát azok maradnak benne, akik nagyon komolyan gondolják, hogy ezt akarják csinálni. Én egy fesztiválon dolgoztam és el kellett telnie két-három évnek ahhoz, hogy már ne érdekeljen a backstage meg a VIP részleg. De aztán ez a hatás elmúlik, és az ember nézi a pénztárcáját és ha az mondjuk félig üres, akkor lehet, hogy azt mondja, inkább másba kezd bele. Viszonylag eddig is egész könnyen tudtunk hallgatókat szerezni, de mindig van egy kijózanító szakasza a képzésünknek, mikor el kell mondani nekik, hogy ez miről szól, hogy mi a helyzet a zeneiparban.

FineCutBodies MHRS-órája:

- Mennyire követitek a hallgatókat, hogy ki az, akinek ez bejött és a zeneiparban dolgozik ma is?

- Igazából a képzések végén mi már látjuk, hogy nagyjából ki lesz az. Tényleg öt évre visszamenőleg követjük a hallgatókat, már csak azért is, mert mindannyian a zeneiparban dolgozunk, így aki dolgozik benne, azzal nem nehéz összefutni. Nyilván vannak, akik nem igénylik, de vannak, akik keresnek minket és mi segítünk nekik. Ma már sokan tudják a szakmában, hogy van egy könnyűzenei menedzserképzésünk és mindig jönnek, hogy hallgatókat kérjenek tőlünk. Közvetítettünk például turnémenedzsereket, mert a szervezők úgy gondolják, hogy egy csomó időt megspórolnak azzal, ha MHRS-es embert hívnak - nekik már nem kell elmagyarázni az alapokat, csak azt, hogy ezeken az alapokon belül milyen speciális nyűgjei vannak egy adott cégnek.

- Az tekinthető egy zenekarnak, cégnek garanciaként, hogy valaki nálatok tanult?

- Szeretnénk hinni, hogy igen, illetve nagyobb menedzsmentek megspórolják azt az időt, ami a betanítással zajlik, hiszen ismerik a kifejezéseket, tudják, hogy zajlik egy turné, hogyan működik a zeneipar. Tehát időben ez elég nagy nyereség lehet. Ez egy szűk szakmai közeg és azt látjuk, hogy valóban örülnek a benne dolgozók, hogyha olyan új emberek jönnek, akik tényleg ismerik a működését. Mert mindenkinek elég ködös elképzelései vannak erről a szakmáról… sokan azt hiszik, hogy egy menedzser végig bulizik meg csajozik, pedig valójában neki kell a józan embernek lenni, aki összerakja az Excelt meg a költségvetést mindenről, összetartja a zenekart, a produkciót, intézi a lemezkiadót vagy a fesztivált, azért, hogy működjön, míg a többiek szétesnek.

- Magán a zenei szintéren látszódik, hogy professzionálisabb lenne a magyar zeneipar, mint mondjuk öt éve volt?

- Tulajdonképpen van egy folyamatos fejlődés, nem feltétlenül gyors, de erre nem is számítottunk, akkor sem, amikor elkezdtük. Én azt látom, hogy igen, ma már valamivel profibb módon működik a hazai zeneipar, mint mondjuk öt-hat éve, de ennek nagyon sok oka van. A PANKKK programnak is van egy ilyen áldásos hatása, mert rájött egy csomó vállalkozás, hogy megérheti az átlag magyar vállalkozásokhoz képest fehéren működni. Illetve rajtunk kívül is kinyílt a világ, lezajlott egy internetes forradalom. Sok fiatal, aki mondjuk koncertet szervez, hogyha megakad, akkor elkezd keresni az interneten. Rengeteg szakirodalom van külföldön, ahol nagyon sok pénzt termel ez a szakma, éppen ezért le is írják pontról-pontra, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy nyereséged legyen, mert úgy éri meg dolgozni. Hozzánk is egyre tudatosabb hallgatók jönnek, akik egyre inkább tudják, hogy mit várnak a képzéstől, és mit szeretnének utána csinálni.

MHRS-hallgatók a budapesti a Mumford & Sons budapesti koncertjének beállásán:

- November 15-én lesz az ötéves születésnapi bulitok. Milyen programra lehet számítani?

- Most, hogy öt évesek vagyunk, aminek nagyon örülünk, szeretnénk ez megünnepelni, és szeretnénk összerántani a régi hallgatókat, meg azokat is, akik csak érdeklődnek és megmutatni nekik, hogy mik vagyunk. Október 19-én szervezünk egy bike&rollt, azaz popkulturális biciklitúrát Budapesten. Illetve lesz ez a bizonyos MHRS házibuli. Nagyon sok zenekart menedzselnek a hallgatóink és kihasználva ezt volt tanítványaink szervezik az estét - mi szinte csak megrendelők vagyunk - hogy megmutassuk, amit felépítettünk a képzéssel, az működik a gyakorlatban. Ez egy projektmunka élesben a külvilág előtt és reméljük, hogy jól sül el. Az MHRS házibuli a Kuplungban lesz november 15-én, a Poster Boy lemezbemutató koncertjével, továbbá fellép a We Are Rockstars és a Meztelen Diplomaták zenekar, mindkettő egy-egy tagja, illetve utóbbi menedzsere egykori hallgatónk volt.

A Majdnem Híres Rocksuli október végén induló képzésére jelentkezés és további információk az MHRS honlapján.

Interjú: Nagy Kátya


Az alábbi videókon volt hallgatók vallanak a Majdnem Híres Rocksuliról: