Ha Fenyő Miklóstól indítunk – márpedig honnan máshonnan lehetne a magyar hiphop történetét –, akkor az 1983-as Lépjük a lépcsőt című break-bombától időszámítva idén pont harminc éves itthon a műfaj. Az a műfaj, amely az utóbbi években minden korábbinál szélesebb körű és nagyobb népszerűségnek örvend Magyarországon, ugyanakkor az underground is sorra termeli ki a friss produkciókat. Magyar hiphop fókusztémánk keretén belül húztunk egy idővonalat és teleaggattuk a fontos hazai momentumokkal. Bemutattuk az általunk legjobbnak, legfontosabbnak tartott magyar albumokat, szakértőket kértünk meg, hogy állítsák listába, szerintük mik volt a legfontosabb hazai hiphop-mérföldkövek és a téma lezárásaként eláruljuk kedvenc rapdalainkat is.
A Recorder szerzőinek kedvenc magyar hiphop-/rap-/breakszámai:
Biczó Andrea
Halott Pénz: Feltámad a tenger (2012)
Úgy 2008 körül a Myspace-en bukkantam rá Halott Pénzre. Aztán egy kicsit nem figyeltem oda, és a pécsi fenegyerekből Viva-kompatibilis rapper lett, és ami ritka: ez zeneileg is nagyon jót tett neki.
Csada Gergely
Bobakrome: Szarok a trendre (2004)
A legjobb magyar rapper ars poeticája.
Csordás Dániel
NKS: Isten Tuggya Mé’ (2006)
Én persze nagyon is tudom miért, ez a legsúlyosabb magyar hiphop-trekk.
Deimanik László
Dopeman: Megbaszlak (2002)
Mert Dopeman papa már 2002-ben osztotta a bársonyszékekben ülő hipokrita geciket jól. Jelenleg történetesen ugyanazok ülnek a bársonyszékekben, mint akkor, és a szám éppen olyan aktuális, mint tíz éve volt.
Dömötör Endre
Miki: Jön a break (1984)
Atyaég, ez még ma is mennyire menő! Talán azóta sem volt egyetlen zenei stílus sem itthon, amelyik annyira szinkronban lett volna a világgal, mint Fenyő break-je 1984-ben.
Elekes Roland
Ogli G: Kispesti mese (2005)
25 évig éltem Kispesten, a dalban megemlített emberek közül olyan is van, akit személyesen ismerek, így kérdés nélkül ez a magyar hiphop-szám áll hozzám a legközelebb.
Fábián Titusz
Háborgató Maszkura: A magyarok Istene (2008)
Kicsit keserű, sírva vigadós, pálinkás, harmonikás rap-magyarnóta Erdélyből. A melódia nagyon megkapó, Trianonra pedig kamion a rím! Az eredeti verzió a jobb, nem az, ami aztán felkerült az első lemezre.
Forrai Krisztián
Ludditák: Hiphopszám (2001)
Németh Róbert
Dopeman: Indul a menet (1997)
Mint ember, nincs semmi közöm ehhez a világhoz, de szerintem ő egy tök hiteles és szellemes figura, minden megvan benne ami a hiphopban fontos.
Sugó Lilla
Ganxsta Zolee és a Kartel: Néhány jó dolog (2000)
Bárcsak meg tudnám magyarázni.
Szabó Benedek
MC Papa és a Handa Banda: no lIMIt (1999)
A magyar hiphop történetének egyik legviccesebb és egyben legszomorúbb pillanata.
Velkei Zoltán
Ganxsta Zolee és a Kartel: Keleti oldal - nyugati oldal (1997)
Számtalan esti kocsikázás háttérzenéje tinédzserkorom óta, még mindig nagyon szeretem hallgatni.