Gazsi Rap Show ajánlja - Tyler, The Creator: Wolf (lemezkritika)

Az elsősorban festő, de a látványteremtés egyéb területein is munkálkodó (május végén az öccsével egy színdarabot is bemutatott) Szőke Gáspár 3-4 éve űzi komolyabban a rappelést Gazsi Rap Show néven, tavaly júliusban megjelent első albuma (Az atom utolsó, erkölcsös vak királya) 2012 egyik favoritja volt nálunk a műfajban, ősszel várható tőle újabb, két kisebb adagnyi szám. Mivel ő maga is elég odd, különc a hazai hiphopban, stílszerűnek tűnt felkérni, Profül rovatunkban véleményezze az Odd Future-kollektívát összefogó Tyler, The Creator harmadik albumát. Bónuszként a recenziója alanyát+tárgyát ábrázoló vicces grafikát is kaptunk Gazsitól, akinek június 7-én nyílik közös kiállítása Juhász Balázzsal (B Kund) és a magyar neoavantgárd plakátjairól és lemezborítóiról ismert Kemény Györggyel. 

Kiadó: Odd Future / RED / Sony Music

Megjelenés: 2013. április 2.

Stílus: hiphop

Házi videókból HD videók

Az Odd Future pár évvel ezelőtti berobbanásával Tyler, The Creatorék megkerülhetetlen szereplői lettek a rapéletnek, a tumblr-nek, a ruházkodásnak, és az omega posh eseményeknek is, sőt még az analóg fotózást is visszahozták a divatba. Mi változott azóta, hogy a kollektíva góréja az MTV legjobb új előadója díjat megkapta? A házi videókból HD videók lettek, nagy költségvetéssel.

Mikor egy apátlan, sértett éppen-felnőtt azzal lesz híres, hogy dühös, agresszív, de mégis nagyon vicces, mit tesz vele, ha ez pénzzel párosul? Elkezd klipeket készíteni, a lehető leginkább kiélve a kreativitását, és megcsinálja a legkompaktabb albumát.

Tyler albumával duplán nagy fába vágtam a fejszém, ugyanis sosem írtam még lemezkritikát, valamint egész nehéz dolog írni róla. A legnagyobb problémám az volt, hogy akárhányszor elhatároztam, belekezdek a kritikába, rájöttem, hogy csak a lemezt hallgatom újra és újra. Végül azért csak sikerült.
18 szám található az amúgy 71 perces lemezen, amelyen elvileg mindegyik szám zenei producere Tyler, ennek ellenére a beatek nagyon változatosak, az öregebb sample-öktől az analóg prünytögésen át a dzsesszes, rnb-s, soulos számokig minden van, olyan, mintha 20 különböző zenekarral dolgozott volna. És nagyon komolyak a vendégszereplők, mint Erykah Badu, Pharrell, Coco O., Tallulah, Nas hangmintaként, Frank Ocean több számban, és seregnyien az Odd Future-ből. A számok nincsenek nagyon élesen elválasztva egymástól, olyan érzésem van, mintha az egész egy nagy folyam lenne. Az egész lemez elég teátrálisra sikerült, és nagyon egyben van tartva. Van egy csomó szám, ami rögtön magával a verzével indul, és közben is sokat változnak a beatek, akár három részből is állhatnak, több címmel ellátva.

Az album alaptempója lassú, és ehhez súlyos szövegek társulnak. Tyler elmeséli, hogy változott az élete azzal, hogy mainstream előadó lett, de kiderül az is, hogy a gyerekkori sérelmei továbbra sem hagyták el, amiből elég sok kreatív dühöt tud felszabadítani. A büntetésen kívül akadnak szerelmes dalok is - igazából ebből a kettősségből építkezik a produkció. Ezen kívül asaprockysan elmondja, hogy milyen menő a ruhája, valamint eminemesen elmondja, hogy milyen őrültek a rajongói. Kiderül, hogy a haverjaival mi van, hogyan vesztette el a nagyanyját, és hogy mennyire magányos, vagy szerelmes. Nem lehet már érezni azt a szuperfrusztrált kamaszt, aki a Goblinnál volt, annál sokkal lírikusabb, árnyaltabb lett. Az átvezetők itt nem zavarók, mint sok hiphop lemezen, a skitek egy sztori darabjai, amelyek Tyler legújabb egóit mutatják be a hallgatónak: Samuel, Wolf, Salem, TC - vannak bőven - a rapper korszakait személyesítik meg.

Mivel az utóbbi hetekben csak ezt a lemezt hallgattam és egyre jobban megkedveltem, most az ASAP Rocky Long. Live. ASAP-ja mellett 2013 másik legfontosabb hiphopalbumának tartom.


Szőke Gáspár


És akkor íme alkalmi szerzőnk stílszerű portréja Tyler, The Creator-ről:

A Wolf első kislemezdalának klipje, amelyben Tyler egy szőke rasztahajú birkózót alakít, aki legyőzi nála sokkal testesebb ellenfelét:

A Pharrell fícsöringjével készült IFHY videójában pedig ijesztően bamba arcú játékbabaként látjuk: