iamamiwhoami: kin – a teljes album, a teljes koncertfilm és az összes klip egybefűzve

2012.06.30. 15:29, -recorder-

jonna-up.jpg2012 júniusára végre összeállt az elmúlt évek vitathatatlanul legrejtélyesebb és legalaposabb image-et építő előadójának az első albuma. Az egyszerre talányos és lényegre törő iamamiwhoami („én vagyok. én vagyok? ki vagyok én?") művésznév tulajdonosáról sokáig még a szakma és az újságírók sem tudták, ki is ő valójában. Gondosan és tudatosan felépített kép, alaposan megtervezett, kezdetben vírusvideókra építő médiastratégia, szokatlan megjelenési mód, titkolózás, mely több évig, az első lemez megjelenéséig is kitart, és amely az albumot is egészen rendhagyó módon vezeti fel, miközben az egymással szorosan összekapcsolódó, sőt egymásra épülő videók vizuális világa kapcsán Hieronymus Bosch és Dalí, a filmesek közül pedig Luis Buñuel, Alejandro Jodorowsky és David Lynch is eszünkbe juthat, ahogy a klipsorozat értelmezése kapcsán is számtalan interpretáció él, a vallási olvasattól a férfi-nő kapcsolatát érintő, akár freudista teórián át a művészportréig. A projekt elmúlt két és fél évének összes zenei videóját, így a CD/DVD kiadásban megjelent kilencszámos album teljes anyagát is közreadjuk cikkünkben (aminek külön aktualitást ad, hogy június 28-án, a Flaming Lips együttes élőben közvetített világrekord-miniturnéjának keretében zajló újgenerációs MTV-díjkiosztón, a zene és a technológia határterületére specializálódott O Music Awardson iamamiwhoami nyerte el a Digitális Géniusz díjat, épp a legnagyobb esélyesnek tartott Flaming Lips orra elől).

jonna-black.jpg2009 decemberében jelent meg a YouTube-on egy rejtélyes számkombinációval ellátott című videó (Prelude 699130082.451322-5.4.21.3.1.20.9.15.14.1.12), mely a feltöltéssel egy időben válogatott újságírókhoz és bloggerekhez is eljutott egy ismeretlen e-mail címről. Az alig több mint egy perces videó egyszerre volt talányos, zavarba ejtő, figyelemfelkeltő és találgatásokra okot adó – pontosan úgy, mint iamamiwhoami későbbi videói és megnyilvánulásai. A számsor elé illesztett Prelude (előjáték, bevezetés) szó jelezte, hogy valami egészen szokatlan folyamat indult el.

Januártól rendszeresen, körülbelül kéthetes intervallumokban jelentek meg az újabb videók, melyek továbbra is egy-egy számsor alatt szerepeltek, melyeket az ABC megfelelő sorszámú betűivel behelyettesítve értelmes angol szavakat, illetve kifejezéseket kaphattunk (educational, I am, its me, mandragora, officinarum, welcome home). Vagyis már a címek megfejtése is találékonyságot, kreativitást és aprólékos munkát kívánt. A hat, egyenként egy perc körüli kis videó inkább afféle kedvcsináló volt: felvázolta, milyen zenére és hangulatra számíthatunk később. A kisfilmek helyszínüket tekintve, képi világukban és felépítésükben is összetartoztak; a természeti környezetben játszódó videók végén rajzolt formában egy-egy állat tűnt fel, annak jellegzetes hangjával együtt (kecske, bagoly, bálna, méh, láma, majom). A középpontban egy szőke hajú és feketére festett arcú nő szerepelt, a szintetizátor alapú zenében fokozatosan jelent meg előbb a torzított, majd az egyre tisztábban hallható emberi hang. Az első ciklus hatodik videójának végén aztán ott állt előttünk a Művész – a természet szülötte, aki bekerült a civilizációba.

mandragora.jpgA rövidke videók kulcsa egyébként a negyedik és ötödik klip „lefordított" címében, a madragora officinarum környékén keresendő: a nadragulyaként, varázsgyökérként, szerencsegyökérként és ördögalmaként is ismert, hallucinogén hatásúnak tartott növény a néphitben számtalan helyen és formában felbukkan, így többek között úgy tartják, hogy bitófa alatt nő, az akasztott ember földre hullott magjából (innen is egyik elnevezése: akasztófamanó). Azt is hitték, hogy a mandragórát embernek nem szabad megérintenie, ezért egy fekete kutyát használtak, hogy kiássa a földből a gyökeret, mely ilyenkor velőtrázó sikolyt hallat, és aki ezt hallja, megőrül vagy meghal. Az ehhez kapcsolódó hiedelmek már csak azért is lényegesek, mivel ez az alkotóktól kapott egyetlen nyílt utalás, mely segíthet a látottak értelmezésében.

A videók után sem lett egyértelműbb, vajon ki (vagy kik) állhat(nak) a projekt mögött, noha egészen nyilvánvaló volt, hogy profi(k)ról van szó. A legtöbben az akkoriban épp stílusváltásra készülő Christina Aguilerára tippeltek, de felmerült Karin Dreijer (The Knife, Fever Ray), Björk, Goldfrapp, Lykke Li, Lady Gaga, Kesha, az MGMT, az Animal Collective, a Ladytron, sőt Aphex Twin és Trent Reznor neve is. A hangzás és a képek alapján azonban egyre többek számára lett világos, hogy az előadó skandináv. (Érdekes egyébként megfigyelni, hogyan kerül a nézői érdeklődés és találgatások középpontjába a videók jelentése, a művész személyazonossága helyett).

jonna-green2.jpgA következő videociklus 2010 márciusában indult útjára, de a kéthetes megjelenést felváltotta a havi rendszeresség. Részletek és fragmentumok helyett itt már valódi (stílusukat tekintve dream pop, ambient és elektro-pop jellegű) dalokról volt szó, melyek egy teljes lemeznyi anyagot adtak volna ki – már amennyiben ezek nem csupán single-ként hanem egyben is megjelentek volna. A címekben a számok helyett ezúttal a betűk domináltak, melyekből a bounty (adomány, jutalom) szó állt össze – és mint később kiderült, az előző csokorban látott hat állat, illetve az általuk kiadott hangok is pontosan erre a szóra utaltak.

A Bounty klipsorozat pontosan ott indul, ahol az előző videociklus véget ért, egy erdei házban, ahol a tetőtől talpig átlátszó műanyagba csomagolt énekesnő egy zongoránál ül, játékát pedig egy hozzá hasonlóan titokzatos férfiak figyelik. A további videók mindegyikében hősnőnk egyre újabb és újabb, bizarrabbnál bizarrabb alakban tűnik fel: hol növényként, hol elfogyasztás előtt álló ételként, hol megannyi műanyag palackkal fedve, vagy éppen képzelt királyságában alumíniumfóliából készült koronával és jogarral járkálva – sőt, az u-1 című klipdalban már ő is csupán tárgyiasítva, egy férfi vágyait jelképező marionett bábuként jelenik meg.

jonna-guitar.jpgA Bounty ciklus elejétől az énekesnő immár jól láthatóan állt előttünk – és ekkor már sikerült is kideríteni, ki is a szőke démon. Egy 1981-es születésű svéd gitáros-énekesnőről, Jonna Lee-ről volt szó, aki ekkor már két nagylemeznyi anyagot is megjelentetett (10 Pieces, 10 Bruises – 2007, This Is Jonna Lee – 2009), és azokon az albumokon olyan híres vendégek is feltűntek, mint a dalszerző-énekes Ed Harcourt, illetve a Supergrass és a Travis dobosa (a kapcsot Jonna pasija és lemezeinek társproducere, Claes Björklund jelentette, aki ez idő tájt a Travis turnébillentyűse volt). Jonna Lee-t a második albuma után több helyen is a nagy befutás előtt álló Következő Nagy Dologként emlegették, és pontosan az első klipdal idején, 2010 márciusában fellépett az austini SXSW fesztiválon is. A felvetésre, miszerint valójában ő áll az iamamiwhoami név mögött, a Jonna észak-amerikai ügynökségének egyik munkatársa hivatalosan mindössze annyival reagált: ha a dalszerző-énekesnő bármilyen formában érdekelt is ebben a projektben, nekik nincs tudomásuk róla. Nem sokkal később, a t című klipdal idején azonban már – hivatalos megerősítés nélkül is – teljesen egyértelmű lett, tényleg Jonna Lee a rejtélyes nő a videókban.

jonna-roll.jpgA bejelentkezés, a dalok és a lelepleződés után elérkezett az élő prezentáció ideje, és természetesen ez sem a hagyományos módon történt: 2010 november 16-án a Bounty-dalok egy webcast formában élőben közvetített egyórás előadásban kerültek terítékre. Az ezúttal is gondosan megtervezett és felépített produkció (ahol egyetlen zenész sem látható, csakis az énekesnő – és a szintetizátor is csak a legvégén kerül a képbe) nem csupán a zenei körítést illetően, de a felvezetést tekintve is jóval közelebb áll egy valódi performance-hoz, melynek végén még a stáb is láthatóvá válik.

A projekt első egy évének teljesítményéért nyert egy Grammis-díjat (svéd Grammy-t) egy speciális, a jelek szerint kifejezetten iamamiwhoami számára létrehozott Az év újítója nevű kategóriában, ám 2011-ben viszonylag kevés dolog történt: fél év szünet után ismét érkezett két videoklip (a ;john és clump című dalokkal), és utánuk augusztusban sor került az első valódi, közönség előtt tartott koncertre, természetesen hazai pályán, a göteborgi Way Out West fesztiválon. Megvolt az első és egyetlen interjú is: az előadó rejtélyességére jellemző, hogy 2011. november 11-én (11.11.11.) megjelent e-mail interjúban az összes lényegi – a kilétére és a számok, illetve a klipek jelentésére vonatkozó – kérdésre saját dalszövegeiből vett mondatokkal válaszolt.

A 2012-ben aztán teljes gőzzel indult újra a gépezet. A február 1-jén posztolt félperces videó (kin 20120611) csupán egyetlen funkcióval bírt: jelezte, hogy június 11-én jön a Kin című első album. Előtte azonban – teljesen szokatlan fogással – még az összes dal megjelenik a videójával együtt, kéthetente, minden második kedden egy, az album számsorrendjéhez igazodva. Az új sorozat is határozott motívumokkal és szimbólumokkal dolgozik, a videók pedig most is szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

jonna-box2.jpgA Kin dalainak szövegében már egyre konkrétabb módon jelenik meg az önkeresés: „de ki is vagyok, ha csupán a kijelölt feleséged vagyok?" – áll például a Good Worker soraiban. A lemezhez készített klipek ismét újhelyszínen kezdődnek: a természettől egyre jobban eltávolodva már egy nagyvárosi környezetben járunk, sokemeletes panelházakkal, mélygarázzsal. Az előző sorozat vágyakozással teli világa helyett itt már az ösztönöké a főszerep: ezúttal egy különös, nagydarab, szőrmókszerű lény lesz hősnők társa, aki valami zsigeri, ösztönös szexualitást jelenít meg. A kezdeti támadó fellépés (megsokszorozódás, illetve a nő elragadása) után hősnőnk megszelídíti ő(ke)t, hogy aztán előbb magára vegye a különös bundát, majd pedig szinte teljesen csupaszon ismét természeti környezetbe jusson. A feloldás azonban mégsem a látszólagos idill: az utolsó számhoz, a Goodshoz készült videóban már egy szinte teljes mértékben üres, mégis láthatólag teremtett térben vagyunk, ahol az énekesnő gondosan tervezett ruhában, kisminkelve látható – a szexuális-érzelmi problémák feloldása csak az lehet, ha megszületik belőle a nagybetűs Művész.

Míg korábban a (betű)címek egymásutánisága határozta meg a videók sorrendjét, most ugyanezt az albumon szereplő dalrend, illetve a videók kezdő- és záróképei teszik meg. Ám hiába ez a kötöttség, a videók sorrendisége valójában szabadon variálható, mintha egy hatalmas kirakós darabjait, vagy épp egy film darabokban heverő tekercseit illesztenénk össze, szinte tetszőleges számú végeredménnyel – noha a záró szám pozíciója meglehetősen biztosnak és rendíthetetlennek tűnik. A Goods végére megszületik a Művész (egy fekete kocka formájában ott áll maga a kész Mű), és lezárul egy korszak – az utolsó dal megjelenésével egy időben a Co-operative Music kiadó hivatalosan is közzéteszi a zeneanyag és a videók alkotóinak nevét:

jonna-claes2.jpgMűvész: Jonna Lee
Dalszerzők: Jonna Lee & Claes Björklund
Producerek: Claes Björklund & Jonna Lee
.
.

Rendezte: Robin Kempe-Bergman
Fényképezte: John Strandh
Díszlet, ruha, smink: Agustin Moreaux
Producer: Jonna Lee


Jonna Lee 2007-es első albumának, egyik dala, az I Wrote This Song:

a dalszerző-énekesnő legslágeresebb dala, a 2009-es My High:

Jonna Lee utolsó saját neve alatt közzétett klipdala az átváltozás előtt, a Something So Quiet 2009 végéről:

 

a számkódos Prelude sorozat egyperces videói egybegyűjtve:

a Bounty dalciklus (b, o, u-1, u-2, n, t, y), a koncert beharangozója (20101104) és a két 2011-es dal, a ;John és Clump, melyeket utólag szintén a Bounty szériához soroltak


a 2010. november 16-án webcast formában leadott egyórás IN CONCERT produkció a Bounty ciklus dalaival:

jonna-inconcert2.jpg.

a Kin album borítója, félperces beharangozója és utána a CD/DVD kiadásra kerülő teljes kilencszámos anyag:

jonna-album.jpg.

iamamiwhoami: Kin (2012)

1. Sever  (3:58)
2. Drops  (4:43)
3. Good Worker  (4:57)
4. Play  (5:14)
5. In Due Order  (3:23)
6. Idle Talk  (4:52)
7. Rascal  (4:46)
8. Kill  (6:26)
9. Goods  (5:10)

az albumot felépítő kilenc digital single kislemezborítói egymás mellett, alattuk pedig klipekből összevágott albumelőzetes kisfilm (iamamiwhoami; kin 20120611), amit egy egy külön YouTube-csatornán tettek közzé május végén:

jonna9.jpg.


az O Music Awards díjátadón a Digital Genius díj nyertesét két teljesen felkészületlen idióta amerikai hirdeti ki, akik még az énekesnő nevét sem tudják kiolvasni:

http://towhomitmayconcern.cc
https://www.youtube.com/user/iamamiwhoami

összeállította: Fekete Tamás és Déri Zsolt

jonna4a.jpgjonna5a.jpgjonna6a.jpg-

 

https://recorder.blog.hu/2012/06/30/iamamiwhoami_kin_a_teljes_album_koncertfilm_az_osszes_video
iamamiwhoami: kin – a teljes album, a teljes koncertfilm és az összes klip egybefűzve
süti beállítások módosítása